Anna lassan becsukta maga mögött a lakás ajtaját, miközben tekintete megakadt az üres és mozdulatlan előszobán. A levegőben, mely csendes volt és megállt az időben, még mindig ott lebegett a reggeli kávé szelíd, szinte kísérteties hangulata, amit megszokott gondossággal készített férjének, Viktornak, mielőtt elindult újabb, már-már rituálévá vált természetjáró útjára. Már hajnal előtt elhagyta az … Read more
Amikor Lauren Carter kilépett a Madison Avenue luxus játékboltjából legtöbbét hét éves fiával, Ethan-nal, az éppen kezdődő eső csepegni kezdett. A kisfiú boldogan szorongatta vadonatúj LEGO dobozát, miközben körülöttük színek és melegség töltötték be a teret. Lauren tartotta föléjük az esernyőt, és az égbolton távolról hallható mennydörgés morajára pillantott fel. Ahogy az úton át keltek … Read more
Reggel volt, amikor a nap fénye éppen áttört a város peremén.A kórházi folyosó steril illata keveredett a kávé automata édeskés aromájával, és az idő mintha megállt volna egyetlen szobában: a 214-esben. Ott feküdt Anna, tizennyolc éves, haja összetapadva a párnához, arcán a kimerültség és a győzelem különös elegye. A karjában egy aprócska csomag szuszogott – … Read more
A nevem Lillian Carter, és immár 59 éves vagyok. Hat évvel ezelőtt hozzámentem Ethan Rosshoz, egy 28 éves férfihoz – 31 évvel fiatalabb nálam. Első alkalommal egy terápiás jógaórán találkoztunk San Franciscóban. Akkoriban frissen vonultam vissza a tanításból, miközben hátfájdalmaim voltak, és mély magánnyal küzdöttem első férjem halála után. Ethan az egyik oktató volt – … Read more
Ethan Brooks, az észak-ridgesi egyetem végzős hallgatója, nagy sebességgel tekerte kerékpárját Boston belvárosában. Egyetlen vizsga állt már csak a diplomája előtt. A körülötte zajló forgalom zúgott, a szürke felhők alacsonyan gyülekeztek, miközben mindössze tizenöt perce maradt, hogy elérje a campus kapuit, mielőtt azok bezáródnának. Ahogy egy széles sugárúton haladt, valami megcsípte a tekintetét. A döntő … Read more
Egy remegő, halk hang törte meg az étterem csendjét, amely mögül Edward Mitchell, a város egyik legismertebb és legfélelmetesebb ingatlanmágnása vacsorázott. Amikor felemelte tekintetét a poharából, megdermedt. Alig néhány lépésre mellette állt egy mintegy hét év körüli lányka, arca sápadt és koszos, ruhája szakadt, cipője pedig kopott. Kezei között egy repedt műanyag poharat szorongatott, benne … Read more
A telefon kijelzőjén ott villogott az ismerős név: Apa. Még mielőtt felvettem volna, tudtam, mi következik. Egy újabb „vészhelyzet”, egy újabb „átmeneti kölcsön”, egy újabb bizonyítási lehetőség, hogy „Vanessa mindig ott van, ha baj van”. Csak ezúttal nem voltam. Felvettem, higgadtan. „Szia, apa.”A hangja meglepően vidám volt, mintha semmi sem történt volna. „Drágám, a bank … Read more
„Kérem, vidd el a kishúgomat!” – ezek a szavak egy kisfiú rekedt, kétségbeeséssel teli hangján szántották át a zajos utcai forgatagot. Javier, aki sietve haladt, mintha valami láthatatlan üldözné, lassított, majd megállt. Aznap egy sorsdöntő igazgatósági ülés várt rá, mely milliók sorsát döntötte el, de a kisfiú hangja mégis megállította őt. Előtte körülbelül hét év … Read more
A bőrönd kerekei surrogtak a kavicson, miközben az éjszaka vastag sötétségként tapadt rám. Az utcai lámpák hideg fényfoltokat szórtak a járdára, és minden lépésemnél úgy éreztem, mintha a múlt egy-egy darabja leszakadna rólam. Minden, amit valaha ismertem – a ház, a hangja, a félelem – ott maradt mögöttem, mint egy kiégett színház díszlete. A vonatállomásra … Read more
Žanna kisimította haját, majd azonnal a férje, Makszim szüleinek házára nézett. A kétszintes téglavilla mindig túl tágasnak tűnt számára a két idős ember számára. „Készen állsz már?” – kérdezte Makszim, miközben kipakolta a csomagokat a csomagtartóból. „Persze” – felelt enyhe mosollyal, tudva, hogy a tizenöt évnyi házasság megtanította elrejteni a feszengést. Az ajtót Irina Vasiljevna … Read more