Az ódon Chiapas hegyvidéki településén Don Ricardo Gutiérrez családja a reménytelenség fenyegető árnyékában leledzett. Túlzott kölcsönt vettek fel egy kávéprojekt miatt, amely végül csődbe ment. A húszesztendős ikerlányok, Alma és Elena, az utolsó esélyt jelentették a család megmentésére. Az egyik leggazdagabb özvegy, Don Ernesto Vargas, meglepő ajánlattal állt elő: feleségül veszi mindkettőjüket, ha vállalják, hogy elengedik a család több mint öt milliós adósságát. A lányok, a nyomás miatt, beleegyeztek.
Az esküvő fényűző volt, de a boldogság hiányzott belőle. Don Ernesto, rendkívül jól öltözött, de távolságtartó férfi, különös szabályt állított fel: a lányok felváltva aludhattak mellette, de a férfi alig mert hozzájuk nyúlni.
Egy éjjel, amíg ő aludt, Elena kíváncsian fellapozta a mindig a közelében tartott fényképalbumot. Az állától csaknem elszállt, amikor meglátott egy képet… Két fiatal női alakot, akik pontosan úgy néztek ki, mint ő és Alma. A kép alatt a következő felirat állt: „Mira és Carmen – 1995.”
„Mira és Carmen a legszebb hölgyek voltak a vidékünkön, de miután férjhez mentek Ernostóhoz, egyikük sem tért vissza.”
Elena döbbenten jött rá, hogy az azonos twins voltak, akik Don Ernesto korábbi feleségeiként rejtélyes módon eltűntek. Rémület ült ki az arcukra, és félelem fogta el őket, hogy senkinek sem mertek beszélni.
Kulcsfontosságú nyomozás: A következő napokban Elena és Alma figyelni kezdték Don Ernét, felfedezve, hogy a szobában egy zárványos fából készült láda rejtőzködik. Az éjszakai rémálmok alatt Don Ernesto aggodalmasan mert suttogni: „Mira… Carmen…”
Amikor Alma eljátszotta, hogy alszik, Elena titokban követni kezdte Don Ernét, és a láda titkát felfedte. Nem arany és ezüst, hanem rég elveszett menyasszonyi ruhák, fésűk, nyakláncok voltak benne – mind Mira és Carmen személyes tárgyai. Don Ernesto szelíd sóhajtása árulkodón alakította a lányok aggodalmát: „Ne félj… visszahozom a régi képet…”
Elena visszarohant Alma szobájába, rémülten beszélt el neki mindent. Hamarosan rájöttek, hogy a házasságuk nem csupán áldozat, hanem egy lehetséges rémálom. Elhatározták, hogy kiderítik Mira és Carmen rejtélyes halálának okát.
A következő napon Alma titokban indián őszöket faggatott a faluban. Akinék elmondták: „Mira és Carmen a legszebb virágok voltak, de amikor férjhez mentek Ernőhöz, lassacskán eltűntek a szemünk elől. Kezdetben mindenki csak azt gondolta, hogy elmentek, de soha többet nem láttuk őket.”
- „Egy éjjel Ernő hirtelen eltűnt a kút mögött, őt is messze észleltük.”
A lányok megrémültek a történtektől, és elkezdtek komoly nyomozásba kezdeni. A sötét titkos kút a ház mögött egy ősi szomorú történet rejtét temette.
Egyszer, amint Don Ernesto kijött a szobából, Elena megint követni akarta. Bement a szobába, ahol felfedeztek egy titkos lépcsőt, amely a ház alagsorába vezetett. Ekkor már a lányok biztosak voltak abban, hogy bármi legyen is a helyzet, felfedezniük kell azt.
Amint napkeltével megérkezett a hajnali fény, ők is bejutottak a padlásra. A lámpás fénye alatt támpontokkal ellátva felfedezték a falakon régi menyasszonyi fényképeket. A sarokban két szőnyeg alá takart keret várta őket.
Miután eltávolították a takarót, lélegzetük elakadt: Mira és Carmen arca annyira hasonlított egymásra, hogy mintha a múltba néztek volna.
Későbbi felfedezés: A padláson egy régi napló lapjai között bukkantak arra, hogy az írásban férfi véleménye volt olvasható: „Mira… Carmen… elhagytak egy kegyetlen sors miatt. Esküdtem, hogy újra megtalállak, és a sors Albát és Elenát hozta nekem. Ők az utódaik.”
Ez egy kezdeti sokkoló highlight volt, amely újabb valóságügyi állapotot teremtett a lányoknak. Ezután rájöttek, hogy Don Ernesto nem csupán a családi adósság miatt kötötte össze őket, hanem a holt twin-ek iránti mesterkedés és szenvedély miatt is.
De a legnagyobb kérdés az volt: MIÉRT HIÁNYOZTAK VALÓJÁBAN MIRA ÉS CARMEN?
Elena a férje puha lába mellett alszik. Suttogva mondta a nővérének: „Nem hagyhatjuk, hogy ez a szörnyeteg rettegéssel és zárdákkal döngetni eszébe jusson. Fel kell fedeznünk Mira és Carmen halálának igazságát. Ellenkező esetben… olyanok leszünk, mint ők.”
A titkos fürdőszobéjába a hétköznapi világba kapható információ szivárgott az asszonyok és Don Ernesto homályos ügyénél. A kerti padláskor világossá tették, hogy valami igazi gyilkossággal játszanak.
Két nő, akik együtt ötre fekszenek a föld alatt, a fájdalom örök árnyát hordozva. Amikor Don Ernesto kiderül, hogy már mindent elmondtak, ő is undorodik ezekről. Az a borzalmas igazság most már erősebbé teszi őket.”
Amikor az asszonyok bementek a szobájukba, és ölelkeztek, láthatóan sikerült eltűnniük, és az ügy fel lett véve. Nem derül ki, hogy ki lesz a következő ember, akit magukból akarnak ábrázolni.
A kedves zavart emlékszünet. Az író sötétség szemébe néz, a tömeggyilkosságok pedig nagymértékű gúnyolódások, amelyek az év végén újra megjelennek. A szörnyű ár helyeni múltba zárult.
A lányok első napra kerültek tapasztalataik alatt. Tárgyai, ereje és gyönyörű jelenete tökéletesen rémületeket hoztak el.
Amint megérkezik a Shudder-epizódban tilos és a képsorozat vége elérte, mindenki tisztában volt a bűncselekmény türelemben.
Több ezer bátorság, kevesek számára, tiszta életforma. Ez a horror viszont megtanítja számunkra az erőt! Emlékezzünk, hogy Mira és Carmen dalai mostantól jól fognak tükröződni, és soha többé nem hagyjuk, hogy az elfeledett álmok ismét megvalósuljanak!