Ez egy valódi történet, amely egy kisvárosban történt meg, és talán már ön is hallott róla, hiszen egy időben még a híradókban is szerepelt. Egy tízéves kislány, Jana, hazafelé tartott, amikor a játszótér közelében észrevett egy idős férfit, aki mozdulatlanul feküdt a sárban. Jana megpróbálta felébreszteni a férfit, aki alig értelmesen tudott beszélni, és nem tudott felállni. Ekkor a kislány haza szaladt, hogy segítségért hívja az apját. Amíg az apa segített a nagypapának talpra állni, Jana értesítette a mentőket, majd a mentőautót is kiment a házuk elé, hogy biztosan megtalálják a beteg embert a környéken.
Az orvosok megállapították, hogy az idős férfinél agyvérzés történt. Jana gyors és helyes reakciójának köszönhetően sikerült megmenteni az életét. A kislány aggódott, hogy a férfi hozzátartozói nem tudnak a történtekről, azonban a hír hamar elterjedt a városban, és eljutott a családjához is, akik felismerve a férfit, örömmel hallották, hogy életben van.
Másnap Jana meglátogatta a férfit a kórházban, és apró ajándékokat vitt neki. Manapság sajnos egyre ritkábbak az ilyen önzetlen tettek. Amikor az emberek az utcán mozdulatlanul fekvő embert látnak, sokan nem mernek odamenni segíteni, gyakran azt feltételezik, hogy az illető részeg, és inkább továbbmennek. Jana viszont példamutató módon cselekedett, és megmutatta, hogy nem a világot kell megváltoztatnunk, hanem önmagunkat.
Figyelmességünk, gondoskodásunk mások iránt valóban életet menthet. Jana tetteiben nagy hatással voltak rá a szülei példái, akik mindig segítettek azoknak, akiknek szükségük volt rá. A gyerekeket nem csak szavakkal, hanem saját példánkkal kell nevelnünk – ez a leghatékonyabb út.