Repülőgép kapitány találkozása rejtélyes hasonmásával – hátborzongató felfedezés következett

Advertisements

Rejtélyes hasonmás egy repülőgépen – a kapitány döbbenetes felismerése

Amikor a 417-es járat megérkezett rendeltetési helyére, Alekszej Morozov kapitány, aki már húsz éve a légi közlekedésben dolgozik, hagyományosan leállította a hajtóműveket, majd átadta a gép irányítását a földi személyzetnek. Minden a megszokott rend szerint zajlott, amíg tekintete véletlenül meg nem akadt egy utason, aki éppen az ablak mellett haladt el.

Advertisements

Az illető zavartalanul ballagott kézipoggyászával, ám Morozov azonnal megbabonázva meredt rá. A férfi mintha tükörképe lett volna – még a legapróbb vonásai is tökéletesen egyeztek. Ugyanaz a vonalvezetésű állkapocs, szemszín, orrforma. Olyasvalakit látott, aki ruházatában civilebb volt, de ugyanazt az arcot viselte, mintha saját „élettelen mása” lenne.

Morozov halkan odaszólt egy tapasztalt stewardessnek, miközben az utast mutatta:

Kapitan samolotu zauważył mężczyznę, który był do niego niezwykle podobny

„Kérlek, kérd meg, hogy várjon egy pillanatot. Mondd neki, hogy van egy kérdésem. De légy nagyon óvatos.”

A stewardess meglepődve sietett az utas után az ajtó közelében, és így szólt hozzá:

„Elnézést kérek, kapitány úr megkért, hogy várjon egy pillanatot. Dokumentumok ellenőrzése miatt.”

Az utas vállat vont csodálkozva:

„Rendben, természetesen.”

A kapitány a pilótafülkébe lépett, majd arca elhalványult, amikor szembesült a másik férfival. Szót akart intézni, ám az ismeretlen megelőzte.

„Mi folyik itt?” – kérdezte a férfi.

„Én lennék az, aki ezt kérdezi öntől.”

„Igor Sokołow vagyok, történész és oktató, rendszeresen járok konferenciákra. Olyanok vagyunk, mint két csepp víz.”

Hosszabb csend következett, majd Alekszej felvetette:

„Menjünk át egy pihenőhelyiségbe, beszélgessünk. Valami igazán különös történik.”

Az állomási dolgozói szobában átnézték az irataikat. Különböző nevek és születési dátumok szerepeltek ugyan, de a születési helyük megegyezett: a Chabarovi Területhez tartozó kisváros, Wiaziemsk.

Igor egy mélyebb vallomást tett:

„Árvaházban nőttem fel, sosem ismertem a szüleimet. Egyszer előkerült néhány régi, szinte olvashatatlan dokumentum.”

Morozov szíve elkezdett szorulni.

„Én is ugyanehhez az árvaházhoz tartozom… és ugyanebből a városból.”

„Szerinted ikrek vagyunk?” – érdeklődött Igor.

„Ez lehetséges. Elképzelhető, hogy a születésünk után elválasztottak minket. Ez nem volt ismeretlen gyakorlat, főleg a nyolcvanas években. Az árvaházak túlzsúfoltak voltak, az iratokat pedig hiányosan őrizték. Talán valaki a személyzet közül úgy döntött, hogy két külön családhoz kerülünk, hogy könnyebb legyen új otthont találni.”

„Vagy talán…” – habozott Igor – „nem véletlen az egész.”

„Mit értesz ez alatt?”

„Tanulmányokat végzek az akkori szovjet titkos kísérletekről. Bizonyos feljegyzések szerint a hetvenes évek végén és a nyolcvanas elején a Chabarovi Területen genetikai kutatásokat folytattak. Az ikreket állítólag a pszichológiai szinkronicitás hipotézisének tesztelésére használták fel. Egyes esetekben különböző családokhoz kerültek, hogy megfigyelhessék életük alakulását.”

„Úgy gondolod, hogy mi is egy ilyen kísérlet részei vagyunk?”

„Egy DNS-teszt meggyőző lenne.”

DNS-vizsgálatot végeztek.

Az eredmény megállapította, hogy valóban ikertestvérek.

Az egyikük pilótaként, a másik történészként vált ismertté.

Külön utakon jártak, mégis egy repülőn találkoztak.

Közösen határozták el, hogy ellátogatnak Wiaziemskbe, hogy felkutassák eredeti családjuk nyomait, valamint, hogy választ kapjanak arra a kérdésre, miért választotta szét őket a sors már életük kezdetén.

Az említett 417-es járat leszállásakor az események szünet nélkül zajlottak. Morozov kapitány, a hosszú gyakorlattal rendelkező pilóta, a megszokott módon végezte a leszálláshoz kapcsolódó rutinteendőket, ám tekintete egy tragikus módon hasonló férfire tévedt.

Mindkettejük megjelenése teljes egyezést mutatott, mintha ugyanannak az arcnek adtak volna testet, csak más öltözetben. E váratlan találkozás hatására a kapitány azonnal segítséget kért, és az utas iránti feszült figyelem egy különös esemény sorozatát indította el.

Lényeges felismerés: A véletlen találkozás nemcsak megdöbbentette az érintetteket, hanem lerántotta a leplet egy titkos múltról és a lehetőségről, hogy a múltban titkos genetikai kísérleteknek lehettek alanyai.

Ez a történet jól példázza, hogy a véletlennek tűnő helyzetek néha életre szóló felfedezéseket hozhatnak. A két férfi összefonódó sorsának feltárása a jövőben választ adhat a rejtélyekre, valamint rámutathat arra, milyen mélyen hatnak az eltitkolt történelmi események az emberi életre.

Advertisements

Leave a Comment